Az ország legnagyobb részében az enyhe, csapadékszegény tél után 2025 tavaszán sokáig kitartott a hűvös időjárás. Márciusban több csapadékos nap is előfordult, ugyanakkor az április és a május eleje kifejezetten aszályosnak volt mondható. Csupán május második felében jelentkezett csapadék számottevő mértékben, de az is az ország területén elszórtan, változó eloszlásban, valamint ekkor a hőmérsékleti értékek is ismét a szokásoshoz képest alacsonyabban alakultak és erős szél volt a jellemző. Éppen ezért az idei tavasz körülményei nem csak a kultúrnövényeknek okozott kihívást, de kevésbé voltak kedvezők a parlagfű csírázásához is. A korai időszakban kikelt parlagfűnövények fejlődése lassú ütemű volt. Az intenzív növekedés időszaka csak az utóbbi időszakban indult meg. A néhány napja kezdődött meleg időjárás és a talaj felső rétegeiben megtalálható vízmennyiség jelenleg kedvező feltételeket biztosít a csírázáshoz és az intenzív fejlődés megindulásához, helyenként már erős fertőzési nyomás figyelhető meg.
A parlagfű fejlettségi állapota országszerte változatos képet mutat. Május legvégén-június elején a parlagfüvek többsége szikleveles fejlettség és 30 cm magasság közötti. A legfejlettebb növények magassága általában legfeljebb 30-40 cm (Zala, Tolna és Hajdú-Bihar vármegyében 40-50 cm-es egyedek is előfordulnak), melyek az intenzív hajtásnövekedés fenológiai állapotban vannak. A csírázás az idei évben döntően április elején-közepén indult meg. A vontatottabban indult fejlődés miatt szinte kizárólag a vegetatív fenológiai stádium a jellemző, csak Hajdú-Bihar vármegyében volt tapasztalható, hogy a legfejlettebb egyedek már generatív fázisba is átmentek. Hajdú-Bihar vármegyében a könnyen felmelegedő homoktalajokon már 5%-os arányban virágbimbós, sőt 1% körüli arányban virágzás kezdetén lévő növényegyedek is előfordulnak.
Az őszi káposztarepce táblákon a virágzás befejeződött, az állományok a becőképződés és a magképzés fenológiai stádiumban vannak. Az ország legnagyobb részére elmondható, hogy idén tovább csökkentek a repcével hasznosított területek. A repce megsínylette az ősszel, tél folyamán és a tavasz legnagyobb részében tartó csapadékszegény időszakot. A kezdetben gyenge állományok azonban közepes - jó fejlettségűek, jól záródók lettek a tavasz második felére. Parlagfű ritkán lelhető fel az állományokban, 4-10 leveles fejlettséggel, jellemzően főleg táblaszéleken vagy a kiritkult foltokban.
Az őszi búza állományok többsége a virágzás és a tejesérés, az őszi árpa állományok többsége pedig szemképződés és viaszérés közötti fenológiai állapotban található. Jelenleg a jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű őszi kalászos állományok jellemzőek. Az ország legnagyobb részében parlagfű nem fordul elő bennük, vagy kis mennyiségben találhatóak meg, elsősorban a ritkább állományokban, fejlődésben elmaradt foltokban, illetve a táblaszéleken, táblaszegélyeken. A parlagfű fejlettsége többnyire 2-10 leveles közötti.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgóállományok 4-12 leveles fejlettségűek, de esetenként, ahol újravetés volt szükséges, fejletlenebb állományok is előfordulnak. Az ország nagy részén a tavaszi csapadékeloszlás nagyon egyenetlen volt, emiatt változóan alakult, hogy a preemergens kezelések megkapták-e a szükséges bemosó csapadékot. Ahol megfelelő mennyiségű csapadék hullott, ott hatékony volt a gyomirtás is, így a parlagfű sem jellemző, de sok helyen aszály uralkodott. Emiatt és a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően a termelők a napraforgó területek nagy részén állománykezelésre alapozták a parlagfű elleni védekezést. A herbicidtoleráns napraforgók posztemergens gyomirtása, valamint a mechanikai gyommentesítés folyamatban van, több megyében az állománykezelések nagy részét elvégezték. A parlagfű a napraforgó területeken jelenleg többnyire szik-10 leveles fejlettségű, legfeljebb 15-25 cm magasságú, elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken és forgókban fordul elő jelentősebb mennyiségben, de összességében a gyomirtás a legtöbb helyen sikeres volt, nem jelentős a fertőzöttség.
A kukoricaállományok 4-11 leveles fejlettségűek, Az ország nagy részén a tavaszi csapadékeloszlás nagyon egyenetlen volt, emiatt változóan alakult, hogy a preemergens kezelések megkapták-e a szükséges bemosó csapadékot. Ahol a preemergens kezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, ott a kukorica területek többnyire parlagfű mentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeznek. A posztemergens gyomirtások folyamatban vannak, illetve több megyében már az állományok többségén megtörténtek. A parlagfű a kukorica területeken többnyire szik-10 leveles fejlettségű, a gyomirtott állományokban általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg, jelentősebb fertőzés elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken, táblaszegélyeken és a forgókban fordul elő.
Az ültetvényekben a parlagfű fertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A mechanikai és kémiai gyomirtás folyamatos. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem vagy alig található. Ahol erre nem került sor, ott a parlagfű szikleveles és 40 cm nagyság közötti.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapásnövényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken a parlagfű jelenléte általában még nem feltűnő, a kora tavaszi aszpektus gyomnövényei leszáradása után várható, hogy teret fog nyerni. Ezeken a területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége, a legtöbb egyed a szikleveles fejlettség és a 35 cm-es nagyság közötti. Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfüvek, amelyek intenzív vegetatív növekedésben vannak, de ezek fejlettsége is elmarad az utóbbi években ilyenkor megszokottól. A legfejlettebb parlagfüvek magassága Hajdú-Bihar és Zala vármegyékben eléri a 40-50 cm-t. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.